Semmi lányból Nem semmi lány

Jodi Taylor könyvei már régóta várólistán voltak nálam, és csak azért nem kerültek sorra hamarabb, mert túl sok mindenféle más volt előttük. Maga a történet nem feltétlenül keltette volna fel a figyelmemet sem a fülszöveg, sem az egyéb ajánlások alapján, úgyhogy ezúttal nagyon örülök neki, hogy recenziós példányként a kezembe került. 

Nézzük meg közelebbről ezt a kis duológiát! A kettőt egyben, mert csak így érdemes kezelni őket.

(Összességében a Semmi lány önmagában is olvasható, elmenne egy kötetes történetnek, ugyanakkor a második rész sem volt erőltetett - tehát, ha valaki elolvasta az elsőt, mindenképpen ajánlom a másodikat is!)

Vigyázat! A kritika SPOILERES!





Jodi Taylor szívet melengető és humoros.

Amikor a súlyos dadogástól és önbizalomhiánytól szenvedő Jenny Dove, a „Semmi lány” megpróbál véget vetni életének , megjelenik Thomas, a misztikus, aranyszínű, gyömbéres keksz illatú ló, melyet csak ő lát. Segítségével Jenny váratlanul szert tesz egy férjre – az elbűvölő és kaotikus festő, Russel Checkland személyében, s innentől már semmi sem úgy alakul, ahogy tervezte.

A túlságosan féltő és elnyomó rokonokkal valamint a világ legszétszórtabb házastársával megáldva, Jennynek vajon sikerül-e Semmi lányból Valami lánnyá válnia? Méghozzá gyorsan!

Jodi Taylor best-seller St. Mary krónikák sorozatának rajongói számára kötelező, de bárkinek ajánlható olvasmány ez az angol humorú, thrillerrel és egy csipet misztikummal megfűszerezett romantikus regény!








A semmi lány felnőtt…

A Frogmorton farmon a megszokott módon zajlik az élet – ami azt jelenti, hogy az események rég túllépték a „különc” szintet, és most nyílegyenesen vágtáznak a „teljesen bizarr” felé.

Jenny ismét azért küzd, hogy a Russell Checklanddel kötött házassága viharos tengerén hánykolódva valahogy a felszínen maradjon. De szerencsére nincs egyedül, mert ott vannak neki a patagóniai rohamcsirkék; Jack, a szomorú szamár; és Mrs. Crisp titokzatos barátja.

Tehát semmi újdonság… leszámítva egy titokzatos alakot, aki újra és újra felbukkan a ház körül, és akire Jenny azt mondaná, hogy nem más, mint az unokatestvére, a gonosz Christopher, ha nem tudná, hogy ez lehetetlen. Akkor látta utoljára a férfit, amikor Russell kihajította a házból, és nem lehet olyan ostoba, hogy visszatérjen, és újra megpróbálkozzon valamivel… vagy igen?





A borítók:

Mindkét borító csodálatosan szép. Nekem a Nem semmi lány borítója jobban tetszett - mert az első rész egy kicsit túl közeli, míg a második hűen tükrözi azt a káoszt, ami a Frogmorton farmon létezik, de hasonlóképpen van ez a könyvekkel is. A Semmi lány történetének jelentős része épít a karakter belső utazására és személyiségfejlődésére, míg a Nem semmi lány már egy egész család történetét írja le.

10/10


A történet:

Itt nincs szó semmiféle világmegváltásról. Addott Jenny Dove, akinek már régen meghaltak a szülei, és borzalmas nagynénikkel, nagybácsikkal és unokatestvérekkel átkozott meg a sors, és adott Russell Checlkand, aki szemet vet a félénk, dadogós, önbizalomhiányos kislány pénzére. Ebből aztán érdekes házasság köttetik, aminek során nem csak az derül ki, hogy Jenny fejével - a rokonok állításával ellentétben - nincs semmi baj, de az is, hogy milyen hátsó szándékokkal zárták be Jennyt annó a padlástérbe. Ja, és ami a legfontosabb, Russell nem csak a pénzéért, hanem bizony a két szép szeméért is szerette volna magáénak tudni ezt az általában csendes, de máskor roppant veszélyes leányzót. 

Csakhogy az első kötetben hiába győzik le a "főgonoszokat", azok újfent összegyűjtik ereiket, és a legnagyobb katarzist a második kötet adja. Ott már egy párszor kirázott a hideg. 

Mivel az első kötet valóban teljes történet, és a másodikban évekkel később vesszük csak fel újra a fonalat, ezért a második rész elején egy kicsit megakadt a lendület. De nem kell sokat várni rá, hogy ismét bepörögjenek az események, úgyhogy ezen érdemes mihamarabb túllendülni.

Limonádénak tűnik a sztori? Igen, tényleg az. De nagyon kellemes limonádé.

10/9


A szereplők:

Jenny Dove adott. Nagyon szerethető, nagyon megérthető lány, aki hatalmas fejlődésen megy keresztül, főleg az első kötetben - a másodikban a személyiségének már csak apró-cseprő fejlődésekre van szüksége, úgyhogy ott nyilvánvalóan máshová kerül a fókusz. Viszont fiatal anyukaként is éppolyan szerethető főszereplő marad.

Russell egy elvetemült festőművész. Ahová megy, ott aztán kő kövön... Igazi felforgató, mindig a társaság középpontja, hatalmas beszólásai vannak, és nagyon őrült. Ugyanakkor kedves, gyengéd és szeretetteljes, és persze ő is megküzd a saját démonaival. Számomra ő az egyik legszimpatikusabb love interest. :D

Thomas - mert feltétlenül meg kell említenünk egy gyömbérkekszillatú, aranszínű, beszélő, láthatatlan lovat. Persze ő csak mindenki más számára láthatatlan, mert Jenny folyamatosan beszél vele. És a legjobb, hogy nem tudjuk igazán eldönteni, hogy ő tényleg létezik, és tényleg Jenny őrangyala, vagy csak a lány képzeletében él - mivel a történetben semmi más misztikus elem nincs. Akárhogy is legyen, ő is egy vicces szereplője a történetnek.

Mivel még napokig sorolhatnám a szereplőket, ezért csak összefoglalóan írok róluk. Mindenki más is hiteles, és aki megjelenik a lapokon, az részévé válik a történetnek, kibontakoznak a dimenzióik, történnek a háttérben - és sokszor a szemünk előtt - karakterfejlődések, és néhány "gonoszt" leszámítva mindenkinek megvannak a szimpatikus vonásai. Emberiek, de néhány tulajdonságuk annyira túlzóan van ábrázolva, hogy az mindenképpen kuncogásra készteti az olvasót.

A kedvencem akkor is Francesca. Nem az unokanővér - a csirke!

10/10


A stílus:

Számomra tökéletes. Könnyed és vicces, és nincs benne semmiféle fellengzés vagy felesleges sallang. Gördülékeny, gyorsan olvasható, letehetetlen. Ezekkel a szavakkal tudnám jellemezni. A párbeszédek humorosak, a leírások lényegretörőek és szépek. Jodi Taylor stílusa nagyon megfogott, úgyhogy biztosan olvasok tőle még.

10/10


Összességében:

Azoknak ajánlom, akik egy izgalmas és szórakoztató kis kikapcsolódásra vágynak a mindennapokból, és akiket el tudnak bűvölni egy zajos, káoszba fulladt farm mindennapjai. 

10/10


A recenziós példányokat köszönöm a Metropolis Mediának! 

A könyveket megrendelheted itt: Semmi lány és itt: Nem semmi lány



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csuka-átok - könyvajánló

A valószerűtlenség elmélete - könyvajánló

A sötétség gyermekei - könyvkritika