Kihívás - írj klisét! - 2. kör: Tükörben
Üdv, kedves olvasók, bloggerek és írók!
Eltelt egy hét, így a klisé-kihívás a második résszel jelentkezik. (egy picit késve, mert nagyon suhan az élet körülöttem...)
Az első hét teljesítői:
April Faye
Valamint kaptam hozzászólásban is megfejtést, az előző heti poszt alatt olvashatjátok. Ugyanott van a játék leírása is, így ezt nem ismételném meg.
Csatlakozni viszont bármikor lehet, csak szóljatok! :)
Emlékeztetőül, minden héten három részben
1. rész: írd meg rosszul!
2. rész: írd meg jól!
3. rész: idézz valakitől a témában egy jó verziót!
2. heti kihívás
Tükörben
Mutasd be egy karakter arcát E/1-ben úgy, hogy látja önmagát!
És akkor lássuk a saját teljesítésemet:
1. rész:
Összeszedtem a bátorságomat, és magam elé húztam a sminktükröt, előre tartva tőle, hogy nem fog tetszeni a látvány. Az arcomon látszott, hogy mennyire megviseltek az elmúlt napok. Barna szemem alig látszott ki összeszűkült, szürkére festett szemhéjam mögül. Az orrom határozottan kiemelkedett sápadt arcomból. A szemöldököm rosszalló vonalban húzódott össze, pedig nem akartam. A számról lekopott a rúzs, természetes, jellegtelen színe szinte beleolvadt a bőrömbe. Néztél már ki jobban is, Sophie, mondtam magamnak, és hagytam, hogy hosszú, fekete hajam eltakarja a vonásaimat.
2. rész:
Kimerülten térdre rogytam, és a földről egy hamuszürke arc nézett vissza rám. Kócos, fekete haja az arcába hullott. Barna szeme valószínűtlenül tágra nyílt, szemöldöke pedig a döbbenettől ívelt felfelé. Az arcán még vöröslő, de lassan barnába forduló vércsíkok festettek szörnyű mintát. Apró szája elnyílt a meglepetéstől.
Aztán egy, a közelben becsapódó bomba szétzilálta a pocsolya tükörképét, én pedig felpattantam, és rohantam tovább.
3. rész:
"Miközben alaposan megtörölköztem, kezdtem megbarátkozni az új arccal. Fehérbőrű férfi burkát kaptam, ami újdonság volt számomra. Az a nyomasztó érzés kerített hatalmába, hogy ha létezett a világon olyan, hogy legkisebb ellenállás elve, ez az arc soha az életben nem találkozott vele. A tartályban eltöltött hosszú idő kifakította ugyan a bőrét, ennek ellenére a tükörben mégis napbarnítottnak tűnt. Az arcát mindenhol ráncok borították. Dús, rövidre nyírt fekete hajába itt-ott ősz tincsek vegyültek. A szeme kékes árnyalatban játszott. A bal szeme alatt csipkézett szélű forradás húzódott. Felemeltem a bal karomat, vetettem egy pillantást az ott lévő sebhelyre, és azon tűnődtem, vajon van-e összefüggés a két történet között."
Forrás: Richard Morgan: Valós halál
Megjegyzések
Megjegyzés küldése