Riley E. Raines

Őszintén megvallom, a történelmi regények nem az én műfajom. Ez a könyv, A beginák éjszakája mégis megfogott karaktereivel, hangulatával, egy - szerencsére - távoli kor történetével. Harmincas, egyedülálló nő vagyok, úgyhogy azt hiszem, ez a könyv nekem is szól, úgyhogy ezúttal kegyetlenül szubjektív kritika következik. Spoilerek nélkül. Párizs, ​1310. Marais negyed. A nagy királyi beginázs több száz nőnek ad otthont, akik saját belátásuk szerint élnek, tanulnak vagy dolgoznak itt. A házasságot ugyanúgy elutasítják, mint a klauzúrát. Sem a laikusokhoz, sem a szerzetesekhez nem lehet besorolni őket. Nem a férfiak irányítják az életüket, tőlük egészen függetlenek. Az idős Ysabel, a növények és az emberi lélek titkainak jó ismerője, ennek a közösségnek a gondnoka, a helyi ispotály vezetője. A beginázs békés, háborítatlan nyugalma megrendül, amikor egy ismeretlen lány tűnik fel náluk. A vörös hajú, szótlan, lázadó Maheut kényszerházasságból menekül. Ráadásul egy ferences barát is keresi… A

Bevallom, sosem próbálkoztam még a cseh szépirodalommal, Pavla Horáková könyve az első kísérletem volt. Viszont a nevektől és helyszínektől, valamint néhány történelmi utalástól eltekintve egyáltalán nem éreztem idegennek ezt a könyvet. Elvégre Csehország nagyon közel van hozzánk. Viszont bármennyire is szerettem volna szeretni, ez nem sikerült. Éppen ezért próbálok objektív maradni, és a könyv csillagozását olyanokra bízom, akiknek valóban szól ez a történet. A regény elbeszélője, Ada az Interdiszciplináris Antropológiai Intézet fiatal kutatója, modern értelmiségi nő, aki igyekszik megtalálni az egyensúlyt karrier és magánélet között. Mindkét területen szerzett tapasztalatai érthetővé teszik szarkazmusát és egyéni humorát. Ada érdeklődését felkelti egy kolléganője eltűnt fiának ügye, melynek véletlenszerű morzsáiban összefüggéseket és törvényszerűségeket vél felfedezni. Rájön, hogy a világ egyes dolgaihoz hiába közelítünk pusztán értelemmel, annál bonyolultabb logika rejlik a mélyebb