Egy kis elméleti fizika elalvás előtt?

Mint oly sokan, én is szinte mindig olvasok valamit elalvás előtt, hogy egy kicsit letudjam a napi gondokat. Csakhogy ez nem mindig jön be...

Nem egyszer előfordult már velem - biztosan nem csak velem -, hogy a regény "túl izgalmas" volt ahhoz, hogy utána álomra hajtsam a fejem. Vagy nem tudtam letenni a kötetet, vagy miután nagy-nehezen megváltam tőle, még érdekelt volna a folytatás, még azon pörögtem akár hajnalig, hogy mi történik az adott szereplőkkel. És ez kifejezetten bosszantó tud lenni, ha az ember másnap korán kel, dolgozik, és oda kell figyelnie. Ráadásul elalvás előtt szeretem a saját történeteimet pörgetni a fejemben, ilyenkor születnek a legjobb jelenetek, és ha egy másik történet vonja el a figyelmemet, akkor az alvásnak lőttek.

Néhány hónapja találtam meg a megoldást, ami azóta függőséget okozott. Sikerült beszereznem (nem kis utánajárással) a Halványlila gőzünk sincs című kötetet, amely az elméleti fizika megválaszolatlan kérdéseit taglalja, közérthető és szórakoztató formában. Odatettem szépen az éjjeliszekrényre, és minden este az Ősrobbanással, a kvantumfizika apróságaival, az Univerzum csodáival aludtam el.

Most az Idő rövid történetét olvasom, és mit ne mondjak, nem sok izgalmasabb talány van, mint a fekete lyukak léte.

Azt egy párszor már bebizonyították, hogy az, amire alszunk egyet, sokkal könnyebben kerül át a hosszútávú memóriába: tanulni is ideális. Persze csak akkor, ha az ember agykapacitása még elég hozzá, hogy felfogja a bonyolultabb összefüggéseket (ráadásul ezeket a könyveket zsenik írják. Még ha közérthetően is igyekeznek fogalmazni, néha nincsenek tisztában vele, hogy mi az, ami közérthető, és mi az, ami nem. Az agyamra megy néha, hogy a hatványszámokat millió-millió-millió-ként jelölik, miközben a "10 a 23-on" miért nincs itt felső index? elég érzékletes. Viszont alkalomadtán még a google is csak ködös elképzeléseket mutat egy-egy szakszóra, amit persze nem magyaráznak meg.)
Stephen Hawking után még van a polcomon egy kötet a TTK-sorozatból, aztán újabb beszerzési listát kell írnom. Elvégre amíg az ember agyát a titokzatos Világegyetem kérdései kötik le, addig eszébe se jut a saját apró-cseprő problémáin aggódni. Még álmában sem.

Ráadásul el se tudom már képzelni, hogyan lehet csak a Wikipédiára, tech-rovatokra, kútfőre és a barátok/ismerősök tudására hagyatkozva nekiugrani egy sci-fi történetnek.