A rövid mondatok földje - könyvajánló

 A rövid mondatok földje egy ígéretes szépirodalmi könyv volt számomra, amely annak ellenére, hogy a Metropolis Media SzK sorozatában jött ki, nagyon könnyed olvasmánynak bizonyult. Semmi világfájdalom, semmi siránkozás, csak csupa szív és csupa báj :) 

Az első benyomás fontos. De lássuk, hogy a végén mire jutottam :)


Stine Pilgaard: A ​rövid mondatok földje 

Egy fiatal nő élettársát követve a dániai Nyugat-Jütland egy kisebb településére költözik, ahol a gyereknevelés mindennapi kihívásain túl számtalan egyéb kérdéssel találja szemben magát. Hogyan kommunikál az ember az aprócska település boltosával? Meg lehet-e állítani a világ bolondságát egy levelesládán keresztül? Mi jár a nyugat-jütlandiak fejében a mondataik közötti szünetekben? Hogyan lehet összecsukni a babakocsit? Miért olyan boldogok a népiskola diákjai, és mit akarnak az emberek Vellingben?

A rövid mondatok földje egy humoros és szeretetteljes regény egy fiatal anyáról, aki némileg elszigetelve igyekszik eligazodni egy zavarba ejtő közösségben, a tehenek, szélturbinák és a bentlakásos népfőiskola különös világában, valamint a helyi lakosság kifürkészhetetlennek tűnő beszélgetési formáiban.




A borító

A könyv borítója engem nem bűvölt el, de nem is utáltam; valójában teljesen semleges számomra. A tipográfia rendben van. Viszont pont azt ígéri, amit kapunk: egy nevető nőt, egy pici gyereket, rengeteg szélmalmot. És persze ennél még többet, de a hangulatot remekül tükrözi a borító. 
7/10

A stílus

Országomat egy új bekezdésért!
A könyvet megalkotó író, szerkesztő és tördelő egyaránt megegyeztek abban, hogy a folyó szöveg megteszi majd. Akkor is, ha éppen párbeszéd zajlik. Nincsenek írásjelek a vesszőkön és a pontokon kívül, és én itt feltenném a kérdést: attól, hogy szépirodalomról beszélünk, mindent szabad? Miért? Nem, egyáltalán nem kellett volna, nem tett hozzá az értékéhez, sőt, többször letettem a könyvet amiatt, mert egyszerűen fárasztó így olvasni.
A nyelvezet nagyon szórakoztató, kedves és humoros és találó. A gondolati egységek rövidkék. A verseket át kell lapozni, mert rosszak. A levelesládaként adott válaszok csapongóak, de legalább követnek valamiféle gondolati ritmust, van egy lendülete a szövegnek. A fordítás tökéletes. 
De a tördelés miatt ez a könyv sokkal kevésbé élvezhető, mint amilyen jó lehetne egyébként.
6/10

A szereplők

A könyv szereplői jönnek és mennek, sokan közülük állandóak, mások fel-felbukkannak. Többé-kevésbé megismerjük őket, de leginkább benyomásokat kapunk róluk. Rövid, a legtöbbször humoros szituációkon keresztül ismerkedünk velük, jól körülírt alakok ők; tökéletesen illeszkednek egy békés kisváros, egy népfőiskola bájos világába. 
8/10

A történet

Ez egy roppant nehéz pont. Ugyanis a történet apró, pár perces snittekből áll (jobb híján nevezem snittnek a se-nem-fejezeteket-se-nem-bekezdéseket.) A főszereplőnk eljut Dánia egy távol eső részére, kétségbeesetten próbál közeledni az egyébként megközelíthetetlen emberekhez, barátokat szerez, gyereket nevel, jogosítványért dolgozik, bevásárolni jár, válaszol egy újságban az olvasók életproblémáira, és leginkább élvezi az életet. Nem is a történet a lényeg. A lapok közül maga az élet köszön vissza ránk, apróságok és emlékezetes hétköznapok. Viszont ez egy kifejezetten jól megszerkesztett pont (feltéve, hogy az ember átlapozza azokat az átkozott, idétlen versszerű képződményeket.)
9/10

Összességében 8/10 pontot adok a könyvre.

Kiknek ajánlom?

Nem is a "kiknek" a fontos ebben a kérdésben, hanem az, hogy "hogyan?"
A rövid mondatok földje nem az az olvasmány, amivel bekuckózol a takaró alá, és egy tea társaságában belemerülve végigolvasod. Ez a könyv sokkal inkább egy antidepresszáns, amit kis adagokban kell fogyasztani. Elolvasol egyszerre egy-két részt, és rögtön jobb kedved lesz, mert egyszerűen árad a sziporkázó humor a lapok közül. Utána félre kell tenni egy kicsit, mert egy kicsit belefáradsz a monoton szerkesztésbe. De később ismét fel kell venni, és folytatni ott, ahol abbahagytad, mert apró adagokban olvasva ez a könyv becses útmutató arra, hogy hogyan éljük túl a hétköznapokat.

A recenziós példányt hálásan köszönöm a Metropolis Mediának!


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csuka-átok - könyvajánló

A valószerűtlenség elmélete - könyvajánló

Ahol behatol a fény - könyvajánló