Az amulett - Könyvajánló

 Ó, de vártam ezt a könyvet! Direkt helyeztem az olvasási lista második szakaszára, de igazából még így sem tudta kivárni a sorát... egyszer csak a kezemhez tapadt. És onnantól már nem volt visszaút.

Lássuk közelebbről Az amulettet, Lene Kaaberbøl csodáját. Vagyis hát az Igazlátó krónikák második kötetét! 

Ami azt illeti, az első rész is nagyon tetszett, és korábban arról is írtam: itt találjátok a bejegyzést






Egyetlen pillantás elegendő, és a Szégyenlátó meglátja a legsötétebb titkaidat is!

Aki belenéz Dina szemébe, annak a bűnei napvilágra kerülnek. Még saját bátyja is tart tőle. Ám amikor húgát elrabolják, és arra akarják kényszeríteni, hogy ártatlan emberek ellen fordítsa tehetségét, csak ő segíthet kiszabadítani a fogságba került lányt. Vajon képes lesz rá?

Az Igazlátó Krónikák második kötete!






Most a második kötet kerül terítékre. 

A fülszöveggel ezúttal nem vagyok elégedett. Ennél ez a könyv sokkal, de sokkal izgalmasabb és érdekesebb, és eléggé nehéz letenni, pedig nálam jóval fiatalabb korosztálynak szól. Elvileg.

De vizsgáljuk meg közelebbről!



A borító

A színvilág gyönyörű, a borítón lévő alak nagyon szimpatikus, és egyértelműen a fülszövegben is szereplő "Dina bátyját" ábrázolja, a háttérbe olvadó Dinával, de... bár mutatós, sajnos nem igazán tükrözi a könyv hangulatát. Azért a két kötet egymás mellett kifejezetten szép. Nézzétek csak:


 

Az egyetlen problémám velük, hogy a borítótervező nem olvasta el a könyvet, és egy kicsit félre lett instruálva mindkét esetben. Pedig kitett magáért, látványra gyönyörűek.

9/10


A stílus

Ifjúsági fantasy stílusban megírt, gördülékeny és nagyon könnyen, gyorsan olvasható történet. Akár angolszász fantasynak is hihetnénk, barátságosan hangoznak a nevek, nincsenek idegen karakterek, a mesélés módja pedig nagyon ügyesen adagolja a nyugalmasabb és a feszültséggel teli, a békés és a véres jeleneteket. Találkozunk szemkápráztató leírásokkal, ugyanakkor az izgalmas részekben nincs semmi túlmagyarázva. Egy percig sem unatkoztam. Úgyhogy köszönettel tartozok az írónőnek és a fordítónak is, a stílus számomra tökéletes volt.

10/10


A karakterek

Ezt a történetet ketten mesélik el: Dina és Davin. Dina, a tizenegy-két éves kislány, aki a különleges képességének köszönhetően kénytelen volt korán felnőni, és Davin, a kamaszodó bátyja, aki felnőttnek képzeli magát, de ifjú korához méltó vakmerően hülye döntéseket hoz. Mindkét főszereplő karakter nagyon szimpatikus, Davint egy kicsit közelebb éreztem magamhoz. A mellékszereplők pedig, jók és rosszak egyaránt jellegzetesek és könnyen megjegyezhetőek. Bár ők már nincsenek igazán túlmagyarázva. De mi szükség lenne ilyesmire a mellékszereplőknél? Elhittem, hogy valódi, háromdimenziós karakterekről olvasok. A főgonosz ismét nagyon gonosz, a támogató karakterek viccesek, némelyikük kedves, másokat egy kiskanál vízben meg tudnám fojtani, de azért őket is lehet szeretni. Úgyhogy ezen a ponton ismét jól vizsgázott a könyv.

10/10 


A világ

Családok, várurak, már majdnem a steampunkba hajló kovácsműhely (bár itt a folyó sodrásának energiáját használják), sziklák és szurdokok, erdők és rózsakertek - szóval van itt minden, ami szem-szájnak ingere. A világ mégis egyszerű, középkorias hangulatot áraszt, és ami nagyon fontos, nincs túlmagyarázva vagy túlépítve. Meglehet, nem tudunk meg róla mindent még a második kötetben sem, azért az információk kifejezetten jól időzítetten érkeznek. Egyszer sem unatkoztam világleírás miatt, és mivel ahhoz egyébként sem lett volna most toleranciám, ezért kifejezetten hálás is voltam érte. 

Erősnek érzem a világ alapjait, és nagyon élveztem, hogy elmerülhetek benne.

10/10 (jó, ez már kezd gyanús lenni, na de majd jön a történet!)


A történet

Őszinte leszek: az első ötven oldalon egy kicsit unatkoztam. A feszültség csak ez után épült fel igazán. De amint felépült, és megtörtént, amit a fülszöveg ígért - vagyis Dinát tényleg elrabolták - a történet vágtába ugrik, és nem is lassít egészen a végéig. Dina és Davin fejezetei nagyon szépen kiegészítik egymást, a váltások csak fokozzák a feszültséget, és egyetlen felesleges motívumot sem találtam benne. Nem írok spoilereket, de azért egyes melléktörténetek, villanásnyi szálak eléggé szíven tudtak ütni. Izgalmas, mozgalmas, és letehetetlen.

10/10 (nem jött be, ezzel sem sikerült lehúzni.)


Kinek ajánlom?

Minden fantasy-rajongónak! Fiataloknak és idősebbeknek egyaránt. A könyv a tizenévesek nyelvén van megírva, szereplői is egészen gyerekek, de a felnőtteknek ugyanúgy érdekes, élvezetes olvasmány - főleg, ha valakit jobban érdekel az eseményes sodrása, mint a világ építőkockái. 

Végeredményben a teljes könyv 10/10-es lett nálam, és alig várom a következő részt!


A recenziós példányt köszönöm a Metropolis Mediának!



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csuka-átok - könyvajánló

A valószerűtlenség elmélete - könyvajánló

Tokióban ébredek - kritika